Hős Gábor

1987-ben születtem Szegeden, itt élek és “alkotok”.

Vagyok mindenek előtt ember. „Fajtajellegét” tekintve egy boldogságkereső, akinek a boldogság nem egy pillanatnyi állapot, hanem az otthonlevés érzése maga. Ezért folyamatosan keresem és teremtem az otthonomat a világban és lakóiban.

Vagyok örök diák, hiszen tanulni életfogytiglan kell.

Vagyok gyermek. (A szülőm szemében maradok is mindig.) Közben vagyok felnőtt, aki kreatív pillanataiban még emlékszik erre a gyermekre, és örökké élteti azt.

Vagyok barát, hű a barátsághoz és egyszerre önmagamhoz.

Vagyok munkavállaló, mert valahogy el kell érni azt is, ami csak pénzen vehető. Ha szerencsém és akaratom úgy hozza, néha vagyok közben az is, aki azt csinálja, ami a hivatása, és amihez igazán ért.

Vagyok nevelő, mert hiszem, hogy ami bennem van, az a világé is.

Vagyok kritikus, mert tudom, hogy amiben élünk, az korántsem a lehető világok legeslegjobbika.

Vagyok önkéntes, hogy a kritikámat tettekbe fordítva ott segítsek, ahol erre a leginkább szükség van.

Vagyok kutató, aki olyasmiben mélyed el, amiről kevesek tudják, hogy igazán fontos.

Vagyok alkotó, aki fotógép segítségével üti agyon a múló időt egy képkockányi pillanat erejéig vagy éppen 17 szótagba sűríti gyarapodó élettapasztalatát.

KEMÉNY( )TOJÁS

Ne firtasd sokat

Mi volt előbb: tyúk? tojás?

Lehet, a kérdés.

A Nagyítóval 2010 őszén kerültem kapcsolatba. Életemben először döntöttem úgy, hogy ÖNKÉNT jelentkezem valamire. Kis lépés volt nekem, még kisebb az emberiségnek, de azóta az életem alapjaiban megváltozott: már merek vállal(koz)ni…

S hogy mi motivált? Közösségfejlesztő módszerekkel már tanulmányaim során is találkoztam. Bennem olyankor mindig megtörtént a csoda és a rácsodálkozás. Csak ennyi és kényszerközösségből varázsütésre (Nagyítós hétvégére) sohasem tapasztalt szintű lelki találkozások születnek, miközben mindenki az marad, aki? Hát kell ennél több?!

Természetesen. Megmutatni másoknak is, hogy otthont találni a világban épp karnyújtásnyi távolságra van tőlünk, pontosan két lélek határvonalainak felezőpontjában. Azért vagyok a Nagyítóban, hogy megsejtessem ezt a pontot a diákok között, ahova minden különbség ellenére is merőleges állítható egy szeretet nevű elixírből, amely az egyetlen anyag a Földön, amiben a közöny oldható.